„a nagy barlanghoz elért, hol a nimfa
élt, az a szépfonatú; s őt otthon lelte lakában.
Tűzhelye nagy lánggal lobogott, és szerte szigetjén
cédrusok és hasadó tujafák jóillata szállott,
míg égtek; s bent szép hangján danolászva a nimfa
járt a szövőszéknél és szőtt, vesszője arany volt.
Kétoldalt viruló erdő állt sűrün a barlang
mellett, nyárfa meg égerfa s jóillatu ciprus,
rajta a szárnyaikat táró madarak raja fészkelt,
ölyvek meg baglyok s közelükben a tengeri varjak,
nyelvüket öltögetők, mik a víz közelébe sürögnek.
Mélyölü barlangjának előtte, körül, buja széles
szőlőtőke virult, gyönyörű fürtök boritották.
Tisztafehérvizü forrás négy folyt sorban előtte,
jó közel egymáshoz, s kanyarogva, ez erre, az arra.
Körben a zsenge mezők violával, petrezselyemmel
tarkállottak. A nemmúló is, e földre vetődve,
tarkállottak. A nemmúló is, e földre vetődve,
(Homérosz: Odüsszeia)
Az Odüsszeia Ötödik énekében megjelenik egy varázslatos sziget, Kalüpszó nimfa otthona. Sokan keresték már Ogügié szigetét, ahol Odüsszeusz hét évet töltött a szépfonatú istennő rabságában, mielőtt Zeusz utasítására végül a nimfa szabadon engedte, ellátva őt étellel, itallal és iránymutatással. Kalüpszó hiába ígért örök fiatalságot és halhatatlanságot a hősnek, a románc nem tarthatott örökké, Zeusz szava parancs volt. A nimfa nem hagyhatta el a szigetét, de a legendák szerint örökké várta szerelme visszatértét.
Ogügiét megtalálni vélték már Görögországban, (noha egyik görög sziget sem illik pontosan Homérosz leírására), Gozo szigetén, Egyiptomban, sőt a mesebeli Atlantiszban is. Mljet szigete a Dubrovnik Times cikke szerint, természetes adottságai miatt, az egyik szóba jöhető lehetőség. A szigeten máig él a legenda, hogy egykor, az ősidőkben a sziget királynője egy magas kort megért hölgy volt. Az ő nevét őrzi Babino Polje (Az idős hölgy mezője, a „baba” szó a horvátban öreg hölgyet, nagymamát jelent), ez a szigeten a legnagyobb település, és a közelben található Odüsszeusz barlangja.
Egy helyi legenda szerint Odüsszeusz az Ogiran sziklánál szenvedett hajótörést, és a barlangban talált menedéket. Ez a szikla dagálynál teljesen a víz alá kerül, így valóban veszélyt jelent a hajósoknak.
Odüsszeusz sorsát követhetjük Homérosznál egészen addig, mígnem végül hazatérhet az ithacai otthonába. Kevesebbet tudunk Kalüpszóról, ő a görög mitológia szerint Atlasz titán lánya, ám nimfaként hatalma nem vetekedhetett az olümposzi istenekével. Homérosz szerint azonban nem törődött bele olyan könnyen a sorsába:
„Szívtelenek vagytok, s minden másnál irigyebbek,
istenek, és haragusztok az istennőkre, ha nyíltan
kedves férjjé téve egy embert, ágyba fogadják. ...
Most meg tőlem irígylitek, istenek, ezt a halandót.
Bár én mentettem meg, amint szálfára tapadt volt
egymaga, mert ragyogó villámmal fürge hajóját
Zeusz szétszelte, a borszinű víz közepébe szorítva.
És jó társai akkor mind odavesztek a vészben,
őt pedig erre a partra sodorta a szél meg a hullám.
Én láttam szivesen s tápláltam; mondtam is egyre:
még örökéletüvé teszem és örökös fiatallá.”
(Homérosz: Odüsszeia)
Szépség, költészet, nagylelkűség, igazságtalanság és igazságérzet, szerelem, egymásra találás és elengedés: mind benne vannak a nimfa halhatatlan alakjában. Akár Mljet még ma is ciprusokkal, aleppói fenyőkkel, érintetlen erdőkkel és olivákkal benőtt zöld szigetén, akár máshol keressük őket, érdemes Homérosz hőseinek a nyomába eredni.
Mljet szigetének nagy részét aleppói fenyők borítják
Mljet látnivalóiról itt olvashatsz!