Kayseri városa volt a földrajzilag legkeletebbre fekvő pont, ahol jártunk utazásunk során. Kayseri mellett magasodik az Erciyes, a földtörténeti időkben egykor aktív vulkán közel négyezer méteres csúcsa. A város hatezer éves történelme meglátszik a Kayseri Régészeti Múzeum gazdag gyűjteményén is. A múzeum a várban, törökül Kayseri Kalesi-ben található. Az első bemutatott leletek ötezer évvel ezelőttről származnak, kőből faragott istenségábrázolások.
Ezután következik az asszír kor: nemcsak ékírásos táblákat, hanem cserépedényeket és apró szobrocskákat is láthatunk ebből a korból. Az egyik leglátványosabb az asszír és a hettita kor közötti átjáró: itt egy hatalmas kőtömbbe vésett hettita sztélét láthatunk, a rajta lévő írás egészen hasonlít a hieroglifákhoz. Más hettita leletek viszont inkább a mezopotámiakhoz hasonlítanak.
A hettita részleget hellenisztikus, bizánci majd szeldzsuk és oszmán-török részleg követi. Ezekből nekünk a szeldzsuk kor leletei voltak a legérdekesebbek. Láttunk szeldzsuk csillagokat, a konyai Karatay Medresében kiállítottakhoz hasonlóakat, és egy karavánszeráj alapító okiratát is.
A hatalmas hettita sztélé
A másik kihagyhatatlan hely Kayseriben a Hunat Medrese. Falai között ma teázó müködik, mi török fekete teát ittunk. A teázót legfőképpen helyiek látogatják, Kayseri nem igazán turistás úticél, de éppen ez teszi izgalmassá egy félnapos kirándulásra.
A Hunat Medrese bejárata